A délvidéki kulturális örökség egyik legizgalmasabb kincse a bánáti szerb nők hímzett főkötője, a „kapica”, melyet ünnepnapokon és a hétköznapok során is büszkén hordtak az asszonyok. Ha megcsodáljuk ezt a különleges fejéket, a gazdag díszítés mögött felsejlik a viselője élettörténete: a minták és az anyagok pontosan elárulták a nők családi állapotát és a faluközösségben betöltött rangját is. A főkötők anyaga mindig igazodott az évszakok és az alkalmak ritmusához, így a strapabíró lenvászon és pamut mellett megjelent az elegáns selyem, a hideg téli napokon pedig a puha bársony is. 

A legpompásabb darabok egyértelműen a menyasszonyi viseletek voltak. A látvány titka a lenyűgöző bánáti aranyhímzés: a mesterek kartonból vágták ki a formákat, csirízzel rágasztották az anyagra, majd a fémfonalat egy vékony szállal úgy öltötték le, hogy azt közben a minták közepe felé húzták. Így született meg a térhatású, domború felület, amit csillogó flitterekkel, apró gyöngyökkel és selyemmel tettek teljessé. 

Ez a csodás motívumkincs ma is inspirálja a modern textilművészeket és hagyományőrzőket.