A pamutból vagy lenvászonból szőtt, tradíciókövető szerb törölközők (peškir) évszázadok óta kísérik végig a hétköznapokat és az ünnepnapokat. Egyediségüket a sajátos tűfestéses hímzéstechnika adja, miközben növényi és figurális motívumaik tájegységenként mutatnak eltérést. A családi ünnepkörökben, főként esküvők alkalmával ajándéktárgyként és díszként is megjelentek.A használati funkción túl a szerb társadalomban a társadalmi helyzetet is tükrözték, ezért szerepeltek kiemelten a menyasszonyok hozományában. A templomokban, jelesül az ikonosztázok díszítésénél szintén nélkülözhetetlen rituális textíliának számítottak.