A gyűjteményünkben szereplő „kapica” (bánáti hímzett főkötő) a szerb női viseletkultúra kiemelkedő reprezentánsa, amely történetileg a viselő családi állapotát és közösségi státuszát is dokumentálta. Az anyagtípusok és a díszítettség foka szigorúan követte a funkcionális rendeltetést: a mindennapi használatra szánt textíliák len- vagy pamutvászonból, a reprezentatív ünnepi darabok selyemből, míg a téli időszakra szánt változatok strukturált bársonyból készültek. A legmagasabb minőséget a menyasszonyi fejékek képviselik. 

Technológiai szempontból a tárgycsoport legfontosabb attribútuma a plasztikus aranyhímzés. A kivitelezés során a kartonalapra előrajzolt motívumokat hagyományos csirízragasztóval applikálták a hordozótextilre, majd az erre ráfeszített fémfonalakat egy vékony, az alapanyaggal megegyező színű segédszállal, a leöltések során a centrum felé húzva rögzítették. Ez az eljárás adja a hímzés karakteres domború felületét, amelyet gyöngyök, flitterek és selyemszálak gazdagítanak. Ezen történeti motívumok ma is meghatározóak a kortárs textilművészetben és a rekonstruált viseletekben.